LOUIS BRAILLE - 200!

"Egy vak ember életében, így az enyémben is a Braille írás olvasás többet jelent, mint azt pár szóval el lehetne mondani. Jelenti a tudást, az információszerzés, az olvasás örömét, a tanulás lehetőségét, azt, hogy elmondhatjuk magunkról, írunk, olvasunk." –vallja Dr. Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke. 

Louis Braille (1809-1852) francia kántor-tanító, aki 3 éves korában egy súlyos baleset következtében látását veszítette, 1825-ben alkotta meg a ma is használatos Braille-írás rendszerét, melyet 1878-ban fogadtak el a vakok hivatalos írásrendszereként.      Az ujjal érzékelhető pontírás már korábban sem volt ismeretlen, azt katonai célokra használták  elsősorban a sötétben történő hatékony kommunikáció céljából – Braille ezt fejlesztette tovább.

A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és tagegyesületei 2025-ben szeretnék méltóképpen megünnepelni a Braille-írás 200. évfordulóját, így mind a Szövetség, mind  valamennyi tagegyesületének  programjai között lesz legalább egy, a vakok által használt írásrendszerrel kapcsolatos program. Köztük a nyár elején megrendezésre kerülő, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete által életre hívott Braille-maraton vagy a Braille-olvasás Verseny.  A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége e programsorozat felvezetőjeként január 7-én konferenciával indította a jubileumi évet,  „Hat pontról hat pontban” címmel. A konferencián részt vett – többek között- dr. Török Emese, a miniszterelnök főtanácsadójának munkatársa, dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium Fogyatékosságügyi Államtitkára, dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke, dr. Nagyné Berke Mónika, az MVGYOSZ szolgáltatásvezetője, Somorjai Ágnes, a    Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő Iskolája, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája, Kollégiuma és Gyermekotthona  igazgatója, dr. Gombás Judit egyetemi docens, az MVGYOSZ munkatársa, Berta Edina, az MVGYOSZBraille-kotta átíró szerkesztője és a Vakok és Gyengénlátók HerminaEgyesületének alelnöke, valamint Királyhidi Dorka, a Siketvakok Országos Egyesületének elnöke.

A konferencia valamennyi  előadója  egyetértett abban, hogy a Braille-írás annak ellenére mind a mai napig nagyon fontos, hogy ma  már a legtöbb  látássérült ember könnyedén és akadálymentesen használhatja az informatikai eszközöket. 

"A Braille-írás nem csak a szöveges tartalmak irodalmi művek, tananyagok. Újságok vak emberek számára történő hozzáférhetővé tételére alkalmas, hanem matematikai és kémiai képletek rögzítésére és értelmezésére is." – Emelte ki dr.  Kósa Ádám, a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára.  „Braille munkássága az  első Lépése volt annak az összetett folyamatnak. Amelyet ma az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának nevezünk." – tette hozzá.  

A különböző agyi képalkotó eljárásoknak köszönhetően bebizonyosodott, hogy a Braille írás olvasása aktiválja  az agy azon területeit, melyek egyébként a látás hiánya miatt elsorvadnának – emelte ki dr. Gombás Judit egyetemi docens, aki a Braille-írás oktatásának fontosságáról beszélt.    Kiemelte, hogy minél többen használjuk, és szólalunk fel annak érdekében, hogy miben tud segíteni nekünk, annál jobban tudjuk terjeszteni a Braille-írás és -olvasás kultúráját.

A Braille-írás oktatásának fontos szerepe van a vak gyermekek fejlődésében: "Az intézményünkben kiemelt figyelmet fordítunk a Braille-írás oktatására, hiszen ez az egyik legfontosabb eszköz, amellyel a gyermekek önállóvá válhatnak. Nem csak a tudás megszerzését teszi lehetővé, hanem fejleszti a finommotorikus képességeket és a térbeli tájékozódást is." - erről már Somorjai Ágnes, a vakok óvodájának és iskolájának igazgatója beszélt. Szerinte a Braille-írás kulcsfontosságú a vak gyermekek fejlődésében. Azt is kiemelte, hogy  a  Braille-írás segítségével a vak gyermekek már kis koruktól kezdve játékos formában megismerkedhetnek a betűkkel, a szavakkal és a mondatokkal. Ezáltal fejlesztik a nyelvtudatosságukat és elősegítik a beszédfejlődésüket.

Berta Edina – egyebek között – a Braille-írásnak a siketvak emberek életében játszott fontos szerepéről is beszélt.  Különleges jelentőséggel bír, hiszen ez az egyetlen közvetlen csatorna a külvilággal való kapcsolattartásra. Segítségével a siketvakok önállóan olvashatnak, írhatnak és kommunikálhatnak.  A Braille-írás és a digitális technológiák ötvözésével új lehetőségek nyílnak meg számukra. A Braille-kijelzős eszközök segítségével hozzáférhetnek a számítógépekhez, internethez és egyéb digitális tartalmakhoz. Berta Edina kiemelte még a látássérültek zeneioktatását, illetve a Braille-írás ebben játszott kulcsfontosságú szerepét is. Fontosnak tartja, hogy a hallás után történő zenetanulás mellett minél több klasszikus zenemű elérhető legyen Braille-kotta formájában is.

Királyhidi Dorka, a Siketvakok Országos Egyesületénekelnöke előadásában a Braille-írás és az esélyegyenlőség fontosságát emelte ki: "A Braille-írás hozzáférése alapvető emberi jog. Azáltal, hogy a vakok és a siketvakok megtanulhatják,  egyenlő esélyeket kapnak a tanulásra, a munkavállalásra és a társadalmi részvételre." - emelte ki. Arra is felhívta  a résztvevők figyelmét, hogy a  Braille-írásnak hosszú távon is van jövője.  A digitális technológiák fejlődésével új lehetőségek nyílnak annak továbbfejlesztésére és elterjesztésére.

A konferencia végén dr. Nagyné Berke Mónika, az MVGYOSZ szolgáltatásvezetője megnyitotta azt  - a Braille-írás és -olvasás eszközeit bemutató – kiállítást, mely a Szövetség  Hermina úti szolgáltatóközpontjában lesz látható egész  évben.

 

20 ÉV SIKERTÖRTÉNET - 20 ÉVES A VGYKE

2024. jubileumi év a Vakok ésGyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete életében. 20 éve, napra pontosan december 6-án jegyezték be az Egyesületet, mint civilszervezetet. Ebből az alkalomból nagyszabású jubileumi ünnepséget rendeztek az Egyesület mögött álló ernyőszervezet, a  MagyarVakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége rendezvénytermében. Az MVGYOSZ, mint ernyőszervezet a VGYKE-vel együtt  21tagegyesületet koordinál.  

 

A VGYKE a Budapesten élő látássérültek mellett 6 kistérség - Pilis, Dabas és környéke, Buda környéke, a Dunakanyar, Gödölő és térsége, valamint Cegléd - látássérültjeinek nyújt hasznos segítséget különböző szolgáltatásaival. Emellett 2012-ben sikerrel pályázott, és vett részt az Európai Unió "A Közösség Lámpásai" projektjében, melynek köszönhetően mára 22 budapesti kerületben működtet közösségi mentori hálózatot, ugynevezett Lámpás Klubokat.

Fodor Ágnes immár 20 éve  az Egyesület elnöke, aki a tagság bizalmának köszönhetően 2025. január 1-től immár az ötödik elnöki ciklusát kezdheti meg.  Ágnes számára - mint azt köszöntőjében elmondta - a VGYKE egy hivatás, mintha a második gyermeke lenne. Ugyanakkor hozzátette, hogy az érdemi munka és az elismerés nem egyedül az övé, hanem valamennyi munkatársáé, akikkel sikeresen végzik ezt a tevékenységet. Az elmúlt 20 évben szinte minden évben történt valami új. Sok terve is van, köztük az, hogy 2025-ben egy kutatást indítson, melynek során felmérik azt, hogy a tagságnak milyen új szolgáltatásra lenne igénye.                    

Az Egyesületnek már így is sok - a látássérült emberek mindennapi életét megkönnyítő – szolgáltatása van, úgy, mint masszázs, támogató szolgálat, segédeszközbolt, közösségi mentori hálózat, melyek működéséről az Egyesület weboldalán olvashatnak az érdeklődők. A VGYKE a látássérültek nyílt munkaerőpiaci elhelyezkedését is jelentősen segíti.   

Az Egyesület Budapest 22 kerületében működtet közösségi klubokat, melyeknek kapcsán jó kapcsolatot tart fenn az egyes kerületi önkormányzatokkal, köztük Kispest Önkormányzatával is, amelynek egyik alpolgármestere, Vinczek György is a jubileumi ünnepség díszvendége volt. Vinczek György számára öröm, hogy mennyi mindent elért a VGYKE, továbbá örömmel konstatálta, hogy társszervezetek is képviseltették magukat az ünnepségen. Hozzá tette: Fontos az összefogás, mert együtt erősebb lobbitevékenységet foytathatnak sikeres projektek érdekében.

 

A december 6-án megrendezett jubileumi ünnepség elején dr. Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége elnökének, valamint Fodor Ágnes, a Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete elnökének köszöntőjét követően egy közel 20 perces videóban összegezték a VGYKE elmúlt 20 évét. A műsor második részében Agárdi Szilvia, az ugyancsak látássérült énekesnő és László Attila énekes-előadóművész örvendeztette meg a résztvevőket egy közel 70 perces koncerttel. Az MVGYOSZ 299 férőhelyes rendezvényterme csaknem teljesen megtelt.

Az eseményről   érdeklődő olvasóink hamarosan több  csatornán is hallhatnak riportot:

-       MTVA M1 Esély;

-       Balázs Zsanett összefoglalója a VGYKE Youtube-csatornáján;

-       Ruzsa Viktor Esélyegyenlőségi Magazin című műsora a Hobby Rádióban, valamint a műsor podcast-csatornáján.

 

LESEK - SEMMIVÉ VÁLNAK AZ AKADÁLYOK

LESEK - SEMMIVÉ VÁLNAK AZ AKADÁLYOK

A LESEK - Látássérült Emberek Segédeszköz-konferenciája 2013-ban került először megrendezésre a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete Informatikai és Akadálymentesítési Bizottsága szervezésében, Dvarieczky Bálint, az Alko-Soft Nonprofit BT ügyvezetőjének ötlete nyomán. Célja, hogy évről-évre látássérültek mindennapi életét megkönnyítő innovatív megoldásokat mutasson be, közelebb hozva egymáshoz segédeszköz-forgalmazókat és vásárlókat, hogy minél szélesebb körben terjesszék az új megoldások elérhetőségének hírét az érintettek körében, és hogy minél inkább felmérjék a valós igényeket.

A COVID-19 járvány miatt 2020-ban elmaradt, idén azonban a kellő átoltottságnak köszönhetően - bár a tetőző negyedik járványhullám miatt zárt térben kötelező az orrot és szájat elfedő maszk és a kézfertőtlenítő használata a belső terekben - egyéb szigorításokra szerencsére már nincs szükség, a szervezők megtarthatták a konferenciát.

Az MVGYOSZ Hermina úti székházának felújítása miatt idén a zuglói Lipták-villa adott otthont a hatalmas érdeklődésre számot tartó eseménynek. Az épület valamennyi helysége megtelt november 20-án szombaton. Míg az oldalsó, kisebb teremben az érdeklődők innovatív, látássérülteket segítő megoldásokról hallhattak előadásokat, addig a középső, nagy teremben négy kiállító mutatott be különféle segédeszközöket, illetve sík- és pontírású kiadványokat, mely segédeszközök és kiadványok a helyszínen megvásárolhatók is voltak. Mellettük ötödikként egy újonnan létrejött, készségfejlesztő játékokkal és kézműves termékek forgalmazásával foglalkozó alapítvány is helyet, és egyúttal bemutatkozási lehetőséget kapott.

Mindjárt a nagyterembe vezető lépcső tetejénél balra a konferencia ötletgazdája, Dvarieczky Bálint által létrehozott és vezetett Alko-Soft Nonprofit BT standján találhattuk magunkat, mely standon régebbi és új segédeszközöket, főképp kis- és nagyméretű videónagyítókat és Braille-kijelzőket vehettünk szemügyre, és próbálhattunk ki, köztük két vadonatúj, nyolcpontos Braille-kijelzőt, melyek akár bluetooth-kapcsolat segítségével számítógéphez vagy okostelefonhoz, tablethez kapcsolhatók. Az egyik egy nagyobb méretű, a másik kisebb, melyek között inkább csupán az egyes Braille-pontok bevitelére szolgáló billentyűk elrendezése volt a leginkább szembeötlő különbség. A fejlesztők fontosnak tartották, hogy mivel az informatikában különleges karakterek is vannak, ezért egyre inkább elterjedőben van a nyolcpontos Braille-írásrendszer, az egyes eszközök alkalmasak legyenek ennek kezelésére. Emellett persze nem utolsó szempont a könnyű kezelhetőség, átláthatóság, amely látássérült felhasználó esetében azt jelenti, hogy a készülékek kézzel könnyen átérhetőek legyenek. Az érdeklődők további információkat a http://www.alkosoft.hu weboldalon találnak.

A nagyterembe vezető lépcsőtől kicsit távolabb eső részen a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete Láthatár Segédeszközboltja mutatta be kínálatát - talán a legsűrűbben megrakott asztaloknál, mert hogy annyiféle segédeszközt hoztak magukkal, hogy el sem fértek egy asztalon. Nagyítókkal és különféle beszélő eszközökkel, például különféle asztali- és karórákkal, vagy épp vérnyomásmérővel találkozhatott az érdeklődő, a bolt egyik munkatársa, Németh Róbert pedig készséggel válaszolt minden kérdésre, és igyekezett kiszolgálni a hosszú sorban érkező érdeklődőket. A bolt kínálatáról további információkat a http://www.lathatarbolt.hu oldalon találunk.

Ugyanígy az MVGYOSZ segédeszközboltja is képviseltette magát.

A negyedik kiállító a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesülete volt, mely az ország talán legaktívabb vidéki egyesülete. Programjaikról nem csak a megyében élők hallhatnak, hanem országosan ismertek. Az Egyesületet ezúttal Barkó-Szabó Judit rehabilitációs mentor, az Egyesület pénzügyi vezetője képviselte, aki örömmel mesélt pont- és síkírásban egyaránt kapható folyóirataikról. Az Egész-Séker és a Fülbevaló folyóirataik három-, míg Szemezgető című lapjuk kéthavonta jelenik meg, utóbbiban például pályázati felhívások, de látássérültek által beküldött írások, versek is helyet kapnak. Saját stúdióval rendelkeznek, melyben hangoskönyveket, de könnyűzenei kiadványt is készítenek. Emellett naptárkollekciót is forgalmaznak, melyben spirál fűzésű notesznaptár, asztali naptár is helyet kapott, akár nagybetűs, kontrasztos megjelenésben, akár Braille-írású változatban. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Egyesület kiemelten fontosnak tartja a Braille-kultúra megőrzését, ezért minden évben Braille írás-olvasásversenyt rendez, melyre az ország egész területéről várják a jelentkezőket és az érdeklődőket. Emellett pedig az országban egyedülálló, zöld számon elérhető információs vonalat működtet Telefotel néven, mely a +36 80 80-45-85-ös telefonszámon érhető el, és amelynek segítségével bárki ingyenesen tájékozódhat például az aktuális heti TV-műsorokról (néhány országosan elérhető, közkedvelt TV-csatorna műsorkínálatáról), vagy épp az öt legnagyobb hazai áruházlánc akcióiról. E szolgáltatást a konferencián az egyesület technikusa, Dankó Pál be is mutatta a közönségnek.

Az ötödik kiállító a 2020-ban alakult Együttlátók Alapítvány volt, amely alapítvány célja készségfejlesztő játékok, foglalkozások szervezése látássérülteknek és hozzátartozóiknak, emellett pedig kézműves termékek készítésével, értékesítésével foglalkoznak, melyek megvásárlásával munkájukat támogathatjuk. Az Alapítvány elnöke Bieber Mária gyógypedagógus, aki 27 évig tanított látássérült gyermekeket, jelenleg pedig felnőttekkel foglalkozik készségfejlesztő pedagógusként.

A rendezvényről élőben tudósított a Netmédia Alapítvány által működtetett Hobby Rádió Gépház című, az MVGYOSZ támogatásával készülő informatikai magazinja, mely műsorban több kiállító is interjút adott. A 6 órás élő műsorfolyam által a Hobby Rádió hallgatói is betekintést nyerhettek a konferenciába - noha aki személyesen jelen volt, felejthetetlen élménnyel, és végre egy újabb találkozás örömével lehetett gazdagabb. E cikk szerzőjeként pedig az Esélyegyenlőségi Magazin című - a Hobby Rádióban is hallható - műsor szerkesztőjeként helyszíni interjúkat készítettem, melyek e cikk megírásának alapjául is szolgáltak, és december 7-én és 14-én kedden 9 és 21 órakor lesznek hallhatók a Hobby Rádióban.

                 

HÚSVÉT, A REMÉNYTELJES FOLYTATÁS

2021-ben a Húsvét április első hétvégéjére esett. Két évvel ezelőtt,  2019-ben még derűsen vártuk a nyarat, bele sem gondolva egy lehetséges világjárvány közeledtébe és annak   súlyos következményeibe. 

Mára azonban a világjárvány megváltoztatta egész életünk. Talán sokan elgondolkodtunk kicsit az élet értelmén, küldetésünkön itt a Földön, hivatásunkon, hogy miért is érkeztünk erre a Földre. Én legalábbis gyakran elmélkedtem ezen az elmúlt csaknem 13 hónapban, amióta 2020. március 4-én Magyarországon is megjelent az első igazoltan koronavírussal fertőzött beteg, majd március 11-én Hazánk miniszterelnöke, Orbán Viktor úr kihirdette a vészhelyzetet.  Szinte alig találkozunk  családtagjainkkal, barátainkkal, ismerőseinkkel, kollégáinkkal - leginkább szinte mindenkivel csak online tartjuk a kapcsolatot, virtuális világba csöppenve - miközben a  véres fizikai valóság ajtóinkon zörget. De talán van remény. Krisztus is feltámadt a szent sírból, s ahogy neki sikerült a feltámadás, így nekünk is sikerülhet legyőzni ezt a láthatatlan, szabad szemmel észre észre nem vehető, ám annál erősebb ellenséget, a koronavírust. Pár órán belül meg lehet a 2500000. olyan átoltott Honfitársunk, aki legalább az első adag vakcinát megkapta, de a napokban elérheti, és átlépheti az egymilliót azoknak a száma is, akik már mindkét védőoltásukat felvehették. Ez a kulcsa a mielőbbi fokozatos újranyitásnak, hogy életünk lassan, de biztosan, fokozatosan, kellő óvatossággal visszatérjen a hagyományos és normális emberi formába. Persze a fokozatos újranyitás  hónapokig tarthat majd - azonban az idei Húsvét a feltámadás emlékezetén túl  remény is lehet sokunk számára. 

Az online világ most még fontosabbá vált számunkra, mint valaha. 

Én egyébként már korábban, eddig is  kihasználtam az online tér  kínálta lehetőségeket. Idén januárban elindítottam Esélyegyenlőségi Magazinunk podcast-csatornnáját, melyen minden, korábbi adásainkban elhangzott  hanganyagot visszahallgathatnak érdeklődő Hallgatóink - emellett pedig az egyes rádióadásokon kívüli tartalmakkal is igyekszem  megtölteni a műsor  okoseszközökön  elérhető csatornáját.

történetem ezen túl a Facebook-oldalamon folytatom, de időnként itt is jelentkezem azért friss tartalommal, emlékezésekkel, vagy épp aktualitásokkal. Köszönöm Mindnyájatoknak, akik eddig is figyelemmel kísérték életem, munkám az elmúlt csaknem két évtizedben, amióta   rádiózással, újságírással foglalkozom, és kérem, tegyétek ezt ezután is!  Köszönöm szépen Nektek!

Mindnyájatoknak áldott szép, reményteljes ünnepet, és mielőbbi sikeres és biztonságos  újrakezdést kívánok szeretettel.

  

JÁTSZÓTÉRTŐL A SÍRIG - A SZERETET HÍDJA

2021. május 14-15-én szervezi meg tizenharmadik alkalommal Szeretethíd elnevezésű önkéntes akcióját a Magyar Református Szeretetszolgálat. A programra olyan magánszemélyek és közösségek jelentkezését várják, akik saját lakókörnyezetükben szívesen végeznének önkéntes tevékenységet. A regisztráció március 22-én indult a szeretethid.hu honlapon.

A Szeretethíd – Kárpát-medencei Református Önkéntes Napok a Magyar Református Szeretetszolgálat egyik legnagyszabásúbb programja, mely 2009-es indulása óta már több tízezer embert szólított meg önkéntes tevékenység végzésére idehaza és a környező országok magyarok lakta településein. A legtöbb csoport ilyenkor környezetét igyekszik az összefogás erejével szebbé tenni, így több tucat játszótér, közpark, templomudvar és temetőkert is megszépült a Szeretethídnak köszönhetően. Másik jellemző segítő tevékenység az idősek, betegek vagy fogyatékkal élők felé történő odafordulás: zenés-verses műsorokkal vagy saját készítésű süteményekkel is megörvendeztették már az önkéntesek az évek során a környezetükben élőket.

A koronavírus világjárvány miatt még inkább felértékelődtek a személyes kapcsolatok, egymás segítése, támogatása még hangsúlyosabbá vált a világon. Ahogyan az akció jelmondata is hirdeti: Legyetek felkiáltójellé! – vagyis mutassunk példát környezetünk számára azzal, hogy egyénileg vagy csoportosan valamilyen önkéntes szolgálatot vállalunk. Az elmúlt évben a világjárvány ellenére is több ezer önkéntes építette a Szeretethidat, a veszélyhelyzet számos új segítő feladat ötletét adta, ilyen például a bevásárlás egyedülálló, idős szomszédjainknak, online meseolvasás vagy korrepetálás.

A 13. Szeretethíd 2021. május 14-15-én kerül megrendezésre, melyre a regisztráció március 22-én elindult a program megújult honlapján, a http://www.szeretethid.hu/ oldalon. A szervezők bíznak abban, hogy május közepére már gondtalanabbak lehetnek a mindennapjaink, de arra kérnek minden jelentkezőt, hogy tartsák be az érvényben lévő járványügyi szabályokat, és lehetőség szerint kisebb csoportokban, a szabadban végezzenek önkéntes feladatokat. Az idei programmal csatlakozott a Szeretetszolgálat az Önkéntesség Magyarországi Éve kezdeményezéshez, melynek célja a társadalmi felelősségvállalás és az önkéntesség szerepének hangsúlyozása.

A részletekről  Győri Judittal beszélgettem.

     

A VIZUÁLIS KULTÚRA MINDENKIÉ! - AKADÁLYMENTESÍTETT, AUDIONARRÁCIÓVAL KÍSÉRT FILMEK LÁTÁSSÉRÜLTEK SZÁMÁRA

Világunk - így normál esetben az emberi érzékelés és kommunikáció is - csaknem 80 százalékban a vizualitásra épül.

Évek óta foglalkoztatja a  közvéleményt, hogy a látássérült emberek miként, hogyan juthatnak hozzá egyszerűen a vizuális kulturális tartalmakhoz, mint például színházi előadások, vagy filmek.

Szerencsére már egyre több tartalom érhető el audionarráció kíséretével, ahol az érintettek egy erre a célra használt, külön audiocsatornán keresztül

egy képzett narrátor segítségével értesülhetnek egy színházi előadás, vagy film olyan eseményeiről, jeleneteiről, amelyeket nem kísér beszéd -  azonban ez még mindig kevés. Éppen ezért a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 2020. szeptemberében korábban e témában szerzett tapasztalatokra épülő online kérdőívet indított el, mely szerencsére nagy érdeklődésre tartott számot, és mely után a Szövetség kellő tapasztalatokra alapozva törvénymódosítási javaslatot szeretne benyújtani a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz annak érdekében, hogy az egyes televíziótársaságok, beleértve mind a közszolgálati-, mind pedig a kereskedelmi televíziókat, legalább az esti főműsoridőben műsoraik, illetve az általuk vetített filmek nagyrészét kísérje audionarráció.

        

  A részletekről Németh Orsolyával, a Szövetség szakmai vezetőjével beszélgettem Esélyegyenlőségi Magazinunk 2021. márciusi első adásában.

 

HALLJÁK MEG AZ ÉGIEK!

                                             

2021-ben is küldtek üzeneteket az égbe február 11-én, a Betegek Világnapján.

Látássérült férfinek segített a Lyons Klub Győr-Moson-Soproni Szervezete.

Februári színes híreink Esélyegyenlőségi Magazinunk 2021. februári második adásában hallhattak érdeklődő Hallgatóink.