"Egy vak ember életében, így az enyémben is a Braille írás olvasás többet jelent, mint azt pár szóval el lehetne mondani. Jelenti a tudást, az információszerzés, az olvasás örömét, a tanulás lehetőségét, azt, hogy elmondhatjuk magunkról, írunk, olvasunk." –vallja Dr. Nagy Sándor, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnöke.
Louis Braille (1809-1852) francia kántor-tanító, aki 3
éves korában egy súlyos baleset következtében látását veszítette, 1825-ben
alkotta meg a ma is használatos Braille-írás rendszerét, melyet 1878-ban
fogadtak el a vakok hivatalos írásrendszereként. Az ujjal érzékelhető pontírás már korábban sem
volt ismeretlen, azt katonai célokra használták elsősorban a sötétben történő hatékony
kommunikáció céljából – Braille ezt fejlesztette tovább.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége és
tagegyesületei 2025-ben szeretnék méltóképpen megünnepelni a Braille-írás 200.
évfordulóját, így mind a Szövetség, mind valamennyi tagegyesületének programjai között lesz legalább egy, a vakok
által használt írásrendszerrel kapcsolatos program. Köztük a nyár elején
megrendezésre kerülő, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei
Egyesülete által életre hívott Braille-maraton vagy a Braille-olvasás Verseny. A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos
Szövetsége e programsorozat felvezetőjeként január 7-én konferenciával indította
a jubileumi évet, „Hat pontról hat
pontban” címmel. A konferencián részt vett – többek között- dr. Török Emese, a
miniszterelnök főtanácsadójának munkatársa, dr. Kósa Ádám, a Belügyminisztérium
Fogyatékosságügyi Államtitkára, dr. Nagy Sándor, az MVGYOSZ elnöke, dr. Nagyné
Berke Mónika, az MVGYOSZ szolgáltatásvezetője, Somorjai Ágnes, a Vakok Egységes Gyógypedagógiai Módszertani
Intézménye, Óvodája, Általános Iskolája, Szakiskolája, Készségfejlesztő
Iskolája, Fejlesztő Nevelés-Oktatást Végző Iskolája, Kollégiuma és
Gyermekotthona igazgatója, dr. Gombás
Judit egyetemi docens, az MVGYOSZ munkatársa, Berta Edina, az MVGYOSZBraille-kotta átíró szerkesztője és a Vakok és Gyengénlátók HerminaEgyesületének alelnöke, valamint Királyhidi Dorka, a Siketvakok Országos
Egyesületének elnöke.
A konferencia valamennyi
előadója egyetértett abban, hogy
a Braille-írás annak ellenére mind a mai napig nagyon fontos, hogy ma már a legtöbb
látássérült ember könnyedén és akadálymentesen használhatja az
informatikai eszközöket.
"A Braille-írás nem csak a szöveges tartalmak
irodalmi művek, tananyagok. Újságok vak emberek számára történő hozzáférhetővé
tételére alkalmas, hanem matematikai és kémiai képletek rögzítésére és
értelmezésére is." – Emelte ki dr. Kósa
Ádám, a Belügyminisztérium fogyatékosságügyi államtitkára. „Braille munkássága az első Lépése volt annak az összetett
folyamatnak. Amelyet ma az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításának
nevezünk." – tette hozzá.
A különböző agyi képalkotó eljárásoknak köszönhetően
bebizonyosodott, hogy a Braille írás olvasása aktiválja az agy azon területeit, melyek egyébként a
látás hiánya miatt elsorvadnának – emelte ki dr. Gombás Judit egyetemi docens,
aki a Braille-írás oktatásának fontosságáról beszélt. Kiemelte, hogy minél többen használjuk, és
szólalunk fel annak érdekében, hogy miben tud segíteni nekünk, annál jobban
tudjuk terjeszteni a Braille-írás és -olvasás kultúráját.
A Braille-írás oktatásának fontos szerepe van a vak gyermekek
fejlődésében: "Az intézményünkben kiemelt figyelmet fordítunk a
Braille-írás oktatására, hiszen ez az egyik legfontosabb eszköz, amellyel a
gyermekek önállóvá válhatnak. Nem csak a tudás megszerzését teszi lehetővé,
hanem fejleszti a finommotorikus képességeket és a térbeli tájékozódást
is." - erről már Somorjai Ágnes, a vakok óvodájának és iskolájának igazgatója
beszélt. Szerinte a Braille-írás kulcsfontosságú a vak gyermekek fejlődésében. Azt
is kiemelte, hogy a Braille-írás segítségével a vak gyermekek már
kis koruktól kezdve játékos formában megismerkedhetnek a betűkkel, a szavakkal
és a mondatokkal. Ezáltal fejlesztik a nyelvtudatosságukat és elősegítik a
beszédfejlődésüket.
Berta Edina – egyebek között – a Braille-írásnak a
siketvak emberek életében játszott fontos szerepéről is beszélt. Különleges jelentőséggel bír, hiszen ez az
egyetlen közvetlen csatorna a külvilággal való kapcsolattartásra. Segítségével
a siketvakok önállóan olvashatnak, írhatnak és kommunikálhatnak. A Braille-írás és a digitális technológiák
ötvözésével új lehetőségek nyílnak meg számukra. A Braille-kijelzős eszközök
segítségével hozzáférhetnek a számítógépekhez, internethez és egyéb digitális
tartalmakhoz. Berta Edina kiemelte még a látássérültek zeneioktatását, illetve
a Braille-írás ebben játszott kulcsfontosságú szerepét is. Fontosnak tartja,
hogy a hallás után történő zenetanulás mellett minél több klasszikus zenemű
elérhető legyen Braille-kotta formájában is.
Királyhidi Dorka, a Siketvakok Országos Egyesületénekelnöke előadásában a Braille-írás és az esélyegyenlőség fontosságát emelte ki:
"A Braille-írás hozzáférése alapvető emberi jog. Azáltal, hogy a vakok és
a siketvakok megtanulhatják, egyenlő
esélyeket kapnak a tanulásra, a munkavállalásra és a társadalmi
részvételre." - emelte ki. Arra is felhívta a résztvevők figyelmét, hogy a Braille-írásnak hosszú távon is van jövője. A digitális technológiák fejlődésével új
lehetőségek nyílnak annak továbbfejlesztésére és elterjesztésére.
A konferencia végén dr. Nagyné Berke Mónika, az MVGYOSZ
szolgáltatásvezetője megnyitotta azt - a
Braille-írás és -olvasás eszközeit bemutató – kiállítást, mely a Szövetség Hermina úti szolgáltatóközpontjában lesz
látható egész évben.
