RÉGI CSIBÉSZEK - AKIKEN NEM FOG AZ IDŐ VASFOGA

 

(A kép csa illusztráció, azért van itt, hogy a poszt headline-jában ne az én képem jelenjen meg. Forrás:                                                      Wikipedia.org

 

Az erős ellenfények sokasága miatt nem lehetett jó minőségű képet készíteni az október 15-i eseményről)

"Ha még néha Ön is régi csibésznek érzi magát" - szólt a felhívás az Omega együttes tegnap esti, budaörsi koncertjére. Hát ha pont a "Régi csibészek"-et nem is játszották, de rengeteg régi és újabb dal csendült fel a Budaörsi Városi Sportcsarnokban. A Presser-korszakból pl. a "Tízezer lépés" (Pici bácsi rekedtes hangja híján Kóbor János senkiével össze nem téveszthető, tiszta, acélos hangján) , vagy a "Ballada a fegyverkovács fiáról", majd a ráadás blokkban a "Gyöngyhajú lány". Az együttes főképp a hetvenes évek derekától a nyolcvanas évek második feléig tartó korszakából válogatott közel két órányi slágert. Az elhangzott dalok között hallhattuk pl. az 1972-es "Élő Omega" koncertalbumon is megjelent "Régvárt kedvesem" című dalt, de említhetném a híres, 1987-es, 25. éves jubileumra kiadott "Babylon"-t, vagy a koncert nyitányaként felcsendült "Életfogytig Rock and roll"-t, "A bűvész"-t, na és persze - ha már farkasordító hideg van, fú a szél, és hull - a hó helyett az - eső, akkor a "Léna" címűt.

Melyiket hagytam ki? - nem is tudom. Mindegy is, a lényeg, hogy a backstage-ben remek interjút készítettem a zenekar gitárosával, Molnár Györggyel, aki elárulta, hogy nem nagyon szoktak jótékonysági koncerteket adni, mert rossz talasztalataik vannak, hogy a pénz nem mindíg oda kerül, ahová szánják - de a BULÁKE (Buda Környéki Látássérültek Közhasznú Egyesülete) már bizonyította, hogy valóban oda megy a pénz, ahol szükség van rá, így meghívásuknak eleget tettek. Azt már az Egyesület alelnökétől, Jeney Andrástól tudtam meg, ugyancsak egy, a Civil Rádió számára készített interjúban, hogy korábban egy klubrendezvényükre meghívták Kóbor Jánost, a zenekar énekesét, aki örömmel fogadta meghívásukat - így kezdődött a közös történet.

Aki pedig a szombat esti koncertre jegyet váltott, az egy olyan irodahelység fennmaradását támogatta, amely Budaörsön, a Patkó utca 7. szám alatt látássérült embereknek biztosít munkalehetőséget. A teljes igazság pontosan úgy néz ki, hogy az adott ingatlanban lévő irodahelységet a BULÁKE eddig bérelte annak tulajdonosától, ám a tulajdonos el szeretné adni a helységet, vagyis magát az ingatlant. A BULÁKE pedig, hogy megtarthassa munkavállalóit, ajánlatot tett az ingatlanra, amelyet - amennyiben a járulékos költségek megfizetése után összejön a vételár összege - megvásárolhat. Hogy pontosan mekkora ajánlatot tettek, és mennyi jött össze a tegnapi koncerten, ezt egyelőre még homály fedi, annyi azonban biztos, hogy az 1500 férőhelyes Sportcsarnokban a koncertre több, mint 1200 jegy kelt el. Amint megtudunk további részleteket, információkat, tájékoztatjuk, tájékoztatom a közvéleményt, itt is, és természetesen a Civil Rádió csatornáján, oldalain is.

Köszönet az OMEGA együttes tagjainak, akiken nem fog az idő vasfoga. Minden dalt ugyanúgy játszottak el, adtak elő, ahogy tették ezt korábbi koncertjeiken is. Igaz, én eddig csak felvételről hallottam őket, megéltem 40 évet, de a tegnapi volt életem első OMEGA koncertje - és remélem, nem az utolsó. Egy cseppet sem csalódtam a bandában, azt kaptam, kaptuk, amire számíthattunk. Még, ha pár további kedvenc ki is maradt - de hát mint tudjuk, egy félévszázados rockegyüttesnek van annyi dala, lemeze, hogy ha mindet végig játszanák, akkor még most is ott ülnénk, és ülve táncolnánk, ahogy tettük ezt a koncerten.

A végén pedig az egyébként kimagaslóan kultúráltan szórakozó közönség állva tapsolt, miközben az első sorokból többen a "Szép volt, Fiúk!"-at skandálták.

Köszönjük, Uraim! Valóban szép produkciót tettek, tettetek le nekünk az asztalra!