A
parlament döntése alapján ebben az évben a korábbiakhoz képest korábban, azaz a
mai nappal indul a kilakoltatási moratórium és sokkal tovább tart: a
kilakoltatásokat a jövő áprilisi választások utánra halasztották el. A téli
kilakoltatási moratórium meghosszabbítása helyes, de nem elég. Elmondjuk,
miért.
Hatályba lépet az néhány hete elfogadott
törvény, ami
kilakoltatási moratóriumot hirdet idén
november
15. és jövő év április 30. között. Magyarországon – több európai országhoz
hasonlóan – korábban is volt téli kilakoltatási moratórium: a végrehajtási
törvény mostani módosítása a 2005 óta érvényben lévő, december 1. és március 1.
közötti kilakoltatási moratóriumot hosszabbítja meg összesen két és fél
hónappal.
A meghosszabbított moratóriumot a már folyamatban lévő
ügyekben is alkalmazni kell, azonban itt is érvényesek a szokásos téli
moratórium kapcsán szabályozott kivételek (az „önkényes lakásfoglalókat”
például továbbra is gond nélkül ki lehet lakoltatni, egész évben).
Az évek során a kilakoltatási ügyeletünk, az érdekvédelmi
küzdelmünk és a csoportunkhoz kapcsolódó jogsegély-szolgálat, az
Utcajogász
tevékenységén keresztül nagyon sok kilakoltatási ügyet ismertünk meg. Tudjuk,
hogy a kilakoltatás által fenyegetett embereknek milyen sokat jelenthet, ha két
és fél hónappal hosszabb haladékot kapnak. De azt is pontosan tudjuk,
hogy a
kilakoltatások halogatása nem megoldás.
A kormányzat feladata legelőször is a
kilakoltatások
megelőzése volna. Az Orbán-kormány a 2015 március elsejével
megszüntette az országos lakásfenntartási támogatást – ahelyett,
hogy jelentősen növelte volna az összegét, hogy az érdemi segítséget jelentsen
a rászoruló háztartásoknak. A korábban a nagyobb települések önkormányzatai
számára kötelezően előírt adósságcsökkentési támogatást is megszüntették –
ahelyett, hogy az ország minden településén elérhetővé tették volna. A fővárosi
Fidesz pedig ezzel párhuzamosan megvonta a fővárosi rezsit-támogatás
költségvetési forrásait. A magánbérleti szektorban semmi nem szab határt a
lakbérek emelkedésének – őt, még az önkormányzatok is úgy emelhetik a „szociális
bérlakások” lakbéreit, ahogy nem szégyellik.
A kilakoltatás egy folyamat végeredménye, és mindenkinek az
a legjobb, ha nem jutunk el odáig. Ehhez pedig olyan lakáspolitikára van
szükség, ami mindenki számára megfizethetővé teszi a lakhatást, és megelőzi a
családok eladósodását.
Továbbá, a parlamentnek nem azt kellene törvénybe
foglalnia, hogy – a közelgő választásokra tekintettel – a végrehajtók március
helyett kivételesen csak májusban rakhatják utcára az embereket, hanem azt,
hogy tilos bárkit, bármikor utcára tenni. A kilakoltatásokkal nem
az a probléma, hogy esetleg hideg időben kerül rájuk sor, hanem az, hogy
hajléktalanná tesz embereket. A megoldás nem egy hosszabb-rövidebb téli kilakoltatási
moratórium, hanem egy egész éves kilakoltatási moratórium az elhelyezés
nélküli kilakoltatásokra.
Ennek a bevezetése történhet fokozatosan, pl. annak az
azonnali kimondásával, hogy gyermekes családokat, várandós nőket, tartós
betegeket, fogyatékkal élőket és időseket nem lehet minimálisan elfogadható
elhelyezés nélkül kilakoltatni. Néhány hete a hat fontosabb nem-szélsőjobboldai
ellenzéki párt egyaránt támogatásáról biztosította
az
AVM 6 lakhatási pontját, így azt is, hogy
„a gyermekes családok elhelyezés nélküli kilakoltatása tilos”, továbbá,
hogy az önkormányzatoknak rendeletbe kell foglalniuk: „az önkormányzati
bérlakásokból nincs helye az elhelyezés nélküli kilakoltatásoknak”.
Jól mutatja a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát annak az
ötgyermekes családnak az esete, akiket néhány hete lakoltatott ki az egyik
budapesti kerület egy önkormányzati bérlakásból. A család szerette volna
törleszteni a korábban – munkanélküliség miatt – felhalmozódott
lakbér-hátralékot, de ezt az önkormányzat nem tette lehetővé. Mivel az
önkormányzatoknak nincsen semmiféle elhelyezési kötelezettsége, a családot csak
az mentette meg a hajléktalanná válástól, hogy barátok ideiglenesen be tudták
fogadni őket. Másik önkormányzati bérlakásra a kerületi lakásrendelet alapján
nem pályázhatnak. A magánpiaci lakbérek az elmúlt években a duplájára
növekedtek, ráadásul a többgyermekes családokat lakáspiaci diszkrimináció is
sújtja – így az is kétséges, hogy tudnak-e megfizethető „albérletet” találni
maguknak.
A téli kilakoltatási moratórium mögöttes gondolata
vélhetően az, hogy kegyetlen dolog utcára tenni valakit a téli hidegben. Ha már
ideáig eljutottunk, idővel talán azt is sikerül mindenkinek belátnia majd, hogy
utcára tenni valakit októberben, májusban vagy augusztusban is kegyetlenség.
Egész éves moratóriumot az elhelyezés nélküli
kilakoltatásokra!
Terveink szerint ma délután a
Civil Rádióban 16 órakor kezdődő "117 perc" című magazinunkban beszélünk a témáról.
