2015. július 31., péntek

AKADÁLYTALANUL - BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI INFORMÁCIÓK

"Handycap" című műsorunk adásaiban már bevált, most  műsoroktól függetlenül is egy új szolgáltatást indítok útjára.


Budapesti közlekedési hírek, a BKK és a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete jóvoltából, annak érdekében, hogy mozgás- és látássérült embertársaink előre, és - főképp - biztonsággal megtervezhessék utazásaikat.

 

2015. július 30., csütörtök

a bélyeg lekerült



Csaknem 13 év, több, mint 200 adás, több, mint 500 riportalany. Ez a Civil rádió „Filagória – A védett közösségi tér” című műsorának mérlege eddig, 2015. július 29-éig.

Annak érdekében, hogy még hallgathatóbbá váljunk, Rádiónk arculata hamarosan megújul. Az eddigi kétheti műsorstruktúra helyett fokozatosan áttérünk a heti műsorstruktúrára. A Civil rádiózásért Alapítvány Kuratóriumának döntése, illetve a Kuratórium és az én közös megegyezésem alapján „Filagória” című műsorunk is megújul, 2015. szeptemberétől.  Ez azt jelenti, hogy augusztusban még két adás lesz az eddig megszokott módon és időpontban, 12-én és 26-án szerdán este 20 órakor. Ezt követően a műsor átkerül a péntek 13 – 14 óra között hallható „Handycap” műsorsávba, szerdán esténként pedig a rádió egy új műsort sugároz majd.  Köszönet görög Máriának, a Rádió Kuratóriuma elnökének azért, hogy amikor július 29-én szerdán este külön egyeztetett velem az új műsorstruktúrával kapcsolatban, és jelezte a Rádió vezetésének azon szándékát, hogy érdemes lenne egyesíteni „Filagória” és „Handycap” című műsorunk az időnkénti átfedések, hasonlóság miatt, megkérdezte tőlem, hogy melyik műsorcímet tartanám meg a péntekenként 13 órától hallható új műsor számára.    Számomra nem volt kérdés, hogy a „Filagória” címet szeretném megtartani, mivel ez a cím, „a védett közösségi tér” áll legközelebb műsoraim szellemiségéhez, és már régóta gondolkodtam azon, hogy tulajdonképpen jó lenne, ha  lekerülne rólam az a bélyeg, hogy  „handycap-es” műsorokat készítek, mivel az én műsoraimban már rég nem csak esélyegyenlőségi-, fogyatékosügyi témák kerülnek  feldolgozásra. Sőt, éppen emiatt vállaltam el a „117 perc” című  magazinunkban való  munkát is. A Kuratórium ezt követően megtartotta soron következő ülését. Az ülés elején napirend előtt elfogadták egyeztetésünk eredményét, illetve azt, hogy augusztusra kérek egy hónap haladékot, hogy fel tudjak készülni az átállásra, illetve, hogy tudjam jelezni Hallgatóink és riportalanyaink, partnereink felé a változást.

Nem felejtem el, hogy valamikor 2004. februárjában „Filagória” című műsorunkban mutatkoztam be a Civil rádióban, akkor még telefonon, mint interjúalany. Ennek köszönhetem, hogy elindult valami, hogy elkezdtem dolgozni a Civil rádióban. Mindmáig köszönettel tartozom ezért a műsor két akkori felelős szerkesztőjének és műsorvezetőjének, Kovács Editnek és Péterfi Ferencnek. Nem felejtem el, hogy 2006. februárjában szabad kezet kaptam, és az akkor még félórás műsorokat attól kezdve egyedül készíthettem. Büszke vagyok arra, hogy az én műsorvezetésem alatt vált egy órássá a műsor, 2008. novemberében. Nem csak e műsornak, de nagyrészt ennek, illetve az ebben való munkámnak köszönhetően lettem a 2008. év Civil rádiósa. Büszke vagyok arra, hogy Magyarországon ebben a műsorban sikerült bemutatnunk valamennyi Pannon Példakép Díjazottat, illetve kezdtem el bemutatni a Vodafone Magyarország Alapítvány Főállású Angyalait, vagy a Mozdulj Közhasznú Egyesület tevékenységét, emellett pedig számtalan jótékonysági rendezvényt, esélyegyenlőségi programot.   Nem felejtem el, hogy 2004. februárjában bekerültem akkor Horváth László által vezetett „Handycap” című műsorunkba, ahol rengeteg gyakorlati tapasztalatot szerezhettem, ezért köszönettel tartozom Lacinak.   Egyeztetésünk végén azzal álltam fel, és azt ígértem Görög Máriának, hogy igyekszem ehhez méltó módon folytatni a műsort, és köszönöm, hogy a rádió – ahogy fentiekből kiderült – számol velem a továbbiakban is.

Műsorunkban tehát folytatom a megkezdett utat. Azon riportalanyaink, partnereink, pl. a Vakok és Gyengénlátók Hermina Egyesülete, vagy az Oltalom Karitatív Egyesület és az általa  kiadott Csillagszálló Kulturális Utcalap, vagy akár a Mozdulj Közhasznú Egyesület  körüli eseményeket továbbra is figyelemmel kísérjük.

Hamarosan tehát jön a megújulás! Köszönet mindenkinek, aki hallgat és támogat minket.


2015. július 30.




2015. július 29., szerda

SZÍNHÁZ ÉS FESTÉSZET

A Civil Rádió "Filagória - A védett közösségi tér" című műsorának 2015. július 29-adásában két témával foglalkoztunk: Elsőként egy új, érdekes és hasznos kezdeményezésről szóltunk. Szóltunk arról, hogy a Senheiser Audiotechnika KFT stratégiai megállapodást kötött a Pesti Magyar Színházzal, mely megállapodás keretében elsőként egy gyermek-, illetve egy felnőtt előadásukat audionarrációval látnak el látássérült emberek részére. Stúdiónk vendége Tóth Cecília audionarrátor és Zalán János, a Pesti Magyar Színház direktora, médiaszakember volt.
 


 Műsorunk második részében Petke Zsolttal, a Nyírő Gyula Kórház Pszichiátriai- és Addiktológiai Osztályának főorvosával beszélgettünk arról, hogy július 5-én szenvedélybetegek festették ki a Kórház egyik elhagyatott falát. A korábban már "117 perc" című magazinunk július 8-i adásában hallott interjút hallhatták Hallgatóink.




2015. július 16., csütörtök

SZÍNHÁZBA JÁRNI JÓ! AUDIONARRÁCIÓ LÁTÁSSÉRÜLTEKNEK A PESTI MAGYAR SZÍNHÁZBAN



Stratégiai megállapodást kötött a Senheiser Audio Technika KFT és a Pesti Magyar Színház. Ennek lényege, hogy hazánkban elsőként kerül bevezetésre egy olyan speciális mobilapplikáció, melynek segítségével látássérültek audionarráció segítségével teljes körűen képesek lesznek magukévá tenni színházi előadásokat.

A színház elsőként a nagyszínpadi előadásait kívánja audionarrációval ellátni, de a későbbiekben stúdióelőadásaik narrálását is tervezi. Tóth Cecília audionarrátor, az AKKU (Akadálymentes Kultúra Csoport) munkatársa, e program egyik megvalósítója. 2014-ben a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és a Színművészeti Egyetem közös képzésén szerzett audionarrátori képesítést. Az empátia és az érthető beszéd egyaránt nagyon fontos, továbbá az is, hogy a narrátor ismerje meg a darab teljes szövegét – így a próbákon is részt kell vennie. Ugyanakkor fontos a spontaneitás, hiszen az élő előadás lényege, hogy az előadás minden alkalommal tartogat meglepetéseket, amikor a színészek rögtönöznek – ehhez pedig a narrátornak is alkalmazkodnia kell.

Zalán János, a Pesti Magyar Színház direktora elmondta: Voltak   olyan magyar színházak, amelyek kísérleti jelleggel már próbálkoztak audionarrációval. A Pesti Magyar Színház azonban abban mindenképp első, hogy egy kimondottan e célra kidolgozott mobilapplikáció segítségével teszi lehetővé ezt, anélkül, hogy a nézőtéren helyet foglaló, a narrációt nem igénylő nézőt ne zavarja a narrálás, ezáltal a látássérültek integráltan tudjanak éplátókkal együtt helyet foglalni a nézőtéren. Fontosnak tartja az empátiát, illetve az együttműködést, így azt is,hogy az előadás elején tájékoztassák a nézőket arról, hogy az előadás audionarrációval ellátott, tehát, pl. hogy ha valaki meglátja, hogy a másik ember fülhallgatóval okostelefont használ, ne szóljon rá, hogy kapcsolja ki a telefonját, hiszen az érintettnek épp az audionarráció miatt van szüksége az eszközre. Emellett fontos az is, hogy ne gerjedjenek össze a fülhallgatók, ne legyen túl hanngos az audionarráció, amely így zavarhatja a narrációt nem igénylő nézőt – ezek mind-mind konfliktusforrások lehetnek, a direktor éppen ezért fontosnak tartja az információcserét, a megfelelő tájékoztatást, a szocializációt, azt, hogy az éplátókat is és a látássérülteket is egyaránt szocializálni kell.

A színház első, audionarrált előadása a Harisnyás Pippi című gyerekelőadás, mely előadásnak a premierje eredetileg 2015. márciusában volt, akkor még audionarráció nélkül. Az audionarrációval ellátott változatának bemutatójára ősszel kerül sor. A színház várja az érintetteket. A direktor elmondta, hogy nyitottak az érintettek észrevételeire, éppen ezért nem csak a Senheiserrel, hanem a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével is együttműködnek. Hiszen színházba járni jó, de csak úgy, ha az élmény közös és pozitív.




Tóth Cecília és Zalán János fenti témával kapcsolatban mesélt Rádiónknak – én pedig felajánlottam, hogy a Civil Rádió szívesen lesz a színház médiapartnere e témában. A ma készült riportot július 24-én pénteken 13 órakor kezdődő "Handycap" című magazinunkban hallhatják a színház kedvelő érdeklődők Budapesten az FM 98 MHz-en, vagy a világhálón a http://www.civilradio.hu:8000 címen.




KIHÍVÁSOK, MEGOLDÁSOK


A sok jó dolog mellett persze vannak kis hazánkban kevésbé jól működő, vagy legalábbis nagyobb kihívást jelentő dolgok is. Ilyen például a különböző fogyatékossággal élő emberekkel foglalkozó munkáltatók, illetve egyesületek, civil szervezetek helyzete. Vajon hogyan tudnak szembenézni a kihívásokkal? Hogyan tudják megoldani az általuk támogatottak mindennapi problémáit?

A Civil Rádió "Filagória - A védett közösségi tér" című műsorának 2015. július 15-i adásában Nemes-Nagy Tündével, a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egyesületének elnökével beszélgettünk róla, illetve az általa vezetett Egyesület munkájáról.

 

Tünde születése óta látássérült. A Vakok Általános Iskolájában tanult. Ahogy  a mondás tartja: „Vakok között félszemű a király” – társai között ő volt a király.  Osztályában ugyanis – ahová összesen heten jártak -  rajta kívül  senki sem látott egyáltalán. Így  számára természetes volt, hogy rendszeresen segít társainak. Ez a segítő szándéka a későbbiekben is megmaradt, olyannyira, hogy egyenes út vezetett számára a szociális munkáig. Szociális- és gyermekvédelmi ügyintézői képesítést szerzett. Mint elmondta, számára nem okozott nehézséget az integrált környezetben való tanulás, noha nem volt egyszerű a kapott tananyagokat elektronikus formába átalakítani, bescannelni, de szerencsére sikerült meggyőznie   tanárait, hogy képes elvégezni az iskolát. Később a tanulás során egy évfolyamtársával közösen tanultak, akivel nagyon jó barátok lettek.

1998-ban került az akkori Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezetéhez, amely később egyesületté alakult. 2004-ben ugyanis, hazánk Európai Unióba történő csatlakozásával a magyar állam – ahogy Tünde fogalmazott – gyakorlatilag lemondott a fogyatékossággal élő szervezetek hazai támogatásáról, mondván, vannak Európai Uniós pályázati lehetőségek, ki-ki pályázzon önállóan. Így szükségessé vált, hogy az egyes  civil szervezetek, így a Szövetség megyei szervezetei is regionális egyesületekké alakuljanak.  Bizonyos szempontból azonban ez könnyebbséget is jelent számukra a pályázatok benyújtása tekintetében, ugyanis míg korábban az Országos Szövetség megyei szervezeteként minden pályázatot központilag, a Szövetség főtitkárával, Erhardtné Dr. Molnár Katalinnal kellett aláíratni, ezért az anyagot fel kellett küldeni, illetve fel kellett utazni Budapestre, addig regionális egyesületként önállóan nyújthatnak be pályázatokat.     Egyesületük szerencsére kiváló szakmai kapcsolatokat tart fenn a hazai civil szervezetekkel, úgy, mint például a Magyar Élelmiszerbank Egyesület.
Emellett kiemelt tevékenységeik közé  tartoznak a helyi szolgáltatások. Úgy, mint  tagjaik által használt segédeszközök beszerzése, javítása. Fontos ugyanis, hogy ha egy segédeszköz elromlik, akkor a tagoknak ne kelljen több kilómétert utazniuk, például a fővárosba, hanem helyben lehessen megjavíttatni. Emellett az Egyesület munkatársai meg is tanítja az eszközök használatát, így informatikai tanfolyamokat is szerveznek az Egyesület irodájában.
Jelenleg négy látássérült-, két egyéb betegséggel élő megváltozott munkaképességű- és egy ép munkavállalójuk van –  Tündével, mint elnökkel együtt. Bérüket egy 2012-ben a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatal által megállapított bérminimum fedezi. Ennek összege azonban elég kevés, fejenként 93 ezer forint. Ez Tünde elmondása szerint jelenleg 313 olyan munkahelyet érint Magyarországon, amely megváltozott munkaképességű munkavállalót alkalmaz.  A  többit – például az egyéb szolgáltatásaikból befolyt bevételeket – nekik kell hozzátenni. Mint Tünde elmondta, ha ezen szolgáltatások nem lennének, akkor nem tudnának több   embert alkalmazni, amely szándék egyébként terveik között szerepel. Fontos tudni azonban, hogy a bértámogatást rend  fészerintl évre kapják meg, s hogy utána sikerül-e meghosszabbítani, az mindig a jövő zenéje. Jelenleg tehát 2015. decemberéig látnak.  Fél éves  projectjük között szerepel egy – a tervek szerint 2015. novemberében kifutó – olyan project, melynek keretében saját stúdiójukban magyar irodalom-tételeket olvasnak fel, és tesznek elérhetővé a jövőben érettségizők számára. EKéésre egyébként hangos könyveket is készítenek.

2015. július 14., kedd

"VIHAROS" 117 PERC

 

A Civil Rádió "117 perc" címmel jelentkező hétköznap délutáni magazinjának 2015. július 8. szerdai adása. Szerkesztő-műsorvezető: Ruzsa Viktor, technikai munkatárs: Rubint Dániel, sportszerkesztő: Sere Bence.


A Hét embere Pleszkán Écska  énekes, bábművész, akivel a műsor első perceiben beszélgettünk.
Aztán: 2015-ben Böjte Csaba dévai ferencesrendi szerzetest tüntették ki "A Magyar  Szabadságért" Díjjal;
Szenvedélybetegek festették ki a Nyírő Gyula Kórház egyik elhagyatott tűzfalát július 5-én vasárnap. A telefonnál Petke Zsolt, a Kórház Addiktológiai Osztályának főorvosa;
Július első hétvégéjén zejlott a 2015. évi "Kék szalag" vitorlásverseny a Balatonon. A telefonnál Kollár Lajos, a Magyar Vitorlásszövetség titkára;
Közeleg a Füredi Annabál és az augusztusi borhetek. Programajánló Cserép Lászlóval, Balatonfüred Város Polgármesteri Hivatala Művelődési Osztályának vezetőjével;
Tour de France kerékpárverseny. A stúdióban Sere Bence;
Hatalmas vihar vetett véget a több, mint egy hétig tartó rekkenő hőségnek. A műsor ideje alatt lecsapó vihar által okozott károkról, az emiatt bekövetkezett forgalomkorlátozásokról folyamatosan tájékoztattuk a Civil Rádió hallgatóit.

2015. július 13., hétfő

KIRUCCANÁS

Emberemlékezet óta, egész pontosan 2001. nyara óta nem voltam a Velencei tavon.


Július 12-én vasárnap végre volt erre alkalmam. A Vakok és Gyengénlátók Lendület Ifjusági Klubjának néhány tagja által szervezett kirándulás keretében egynapos kirándulást tartottunk a Velencei tónál. Még a múlt szombati kastélylátogatást követően  határoztuk el, hogy jó idő esetén lemegyünk a tóhoz  fürdeni egyet. Az időjárás szerencsére kiváló volt, remek strandidőt fogtunk ki vasárnap. Egy délelőtt tíz óra után induló vonattal mentünk, miután 9:45-kor találkoztunk a Déli pályaudvarnál lévő jegypénztárak előtt. Nem sokkal 11 óra után értünk oda. 





Az elmúlt időszak súlyos aszálya meglátszott a tavon. Elképeztően sekély vízű volt, s bár a víz kellemes, 24 fok meleg volt, úszni szinte alig lehetett benne.  Velencefürdő homokos partjáról szinte a  hajóútvonalakat jelző bólyákig be tudtunk menni úgy, hogy a víz alig derék magasságig ért.  


Persze a bátrabbak azért beljebb merészkedtek. Délután néhányan meglátogatták a tó szemközti oldalán lévő templomot és 200 méter magas kilátót, de én inkább a fürdőzést választó és pihenni vágyók táborához csatlakoztam. 


A remek strandidőt az is bizonyította, hogy a vonaton is sokan voltunk, odalent a tóparton is hamisítatlan bulihangulat volt, és a hazafelé úton (egy este 18:07-kor Budapestre induló személyvonattal jöttünk haza) még ülőhelyünk sem volt a vonaton. Persze az út mindössze 20 perc volt. 


Mára már az időjárás inkább kora tavaszias lett, a hétvégére  azonban ismét kánikulát jósolnak a szakemberek, 36-37 fokkal.



A strandolással egybekötött kirándulás megszervezéséért köszönet Bönisch Laci barátunknak.



2015. július 8., szerda

VIHAR VETETT VÉGET A TRÓPUSI HŐSÉGNEK

Ma délután egy hatalmas vihar vetett véget a már több, mint egy hete tartó elképeztő hőségnek, mialatt én  Kollégáimmal a Civil Rádió "117 perc" című hétköznap délutánonként 16 órakor hallható magazinjának mai adását vezettem. 


Már délelőtt lehetett tudni, különböző internetes- és egyéb helyeken elhangzott időjárás-előrejelzésekből, hogy egy hidegfront érte el a Kárpát-medence nyugati részét, s ez a front hatalmas viharral érkezik meg Magyarországra, és holnapra el is hagyja az országot. Így szerencsére senkit sem ért váratlanul. Magam is kiposztoltam a Facebook-ra, hogy  Hallgatóink is időben értesüljenek róla, na és természetesen a híradásokban is bemondtuk. 

A mai műsorban sok érdekesség hangzott el.  Műsorunk állandó rovata "A hét embere" rovat, melynek lényege, hogy a műsor szerkesztői közül hétről-hétre valaki jelöl egy közismert embert, aki lehet előadóművész, író, újságíró, képzőművész, stb. - egy szóval közszereplő, akit szívesen bemutatna közelebbről is a Civil Rádió hallgatóinak. Erre a hétre én jelöltem, ezúttal Pleszkán Écska jazz-énekesnőt és bábművészt, akit néhány éve a TV2 "The Voice" című tehetségkutató műsorában ismerhetett meg a nagyközönség. Édesapja Pleszkán Frigyes jazz-zongorista volt. Écska pedig a zene mellett bábművészettel és rajzolással is foglalkozik. A mai adásban  főképp erről beszélgettünk. Amikor bementünk a stúdióba, odakint még verőfényes napsütés volt, azonban az interjút követően egyre sötétebb lett, és a "zeneszünetek" alatt  láttuk, hogy a stúdióval szemben lévő szerkesztőségi szobák ablakát verte a jég. Odakint a vihar fákat tépázott meg, faágakat tört le, és felsővezetékeket szakított le. Rubint Dániel technikus kollégám a vezérlőben folyamatosan figyelte az Index hírportál híreit. A portál folyamatosan  beszámolt a legújabb viharkárokról, így Dani jóvoltából én is folyamatosan tudtam tájékoztatni  műsorunk hallgatóit az aktuális helyzetről.  Emellett még telefonon bejelentkező interjúalanyaink is adtak tájékoztatást, például Kollár Lajos, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke, akivel a múlt hét végi "Kék szalag" vitorlásversenyről beszélgettünk, épp Pécsen tartózkodik.  Beszélgetésünk elején elmondta, hogy ott még verőfényes napsütés van (ez 17 óra után néhány perccel volt). Ugyanakkor a Balatonon az emberek már  menekültek a vihar elől. Budapesten is rendkívüli károkat okozott a vihar. 

A    műsorban  szóltunk még arról is, hogy a Nyírő Gyula Kórházban működő Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézetben szenvedélybetegek részére falfestéses terápiát tartanak, amelynek lényege, hogy az ott kezelteket nem betegként kezelik, hanem megpróbálnak nekik lelkileg segíteni azzal, hogy "kirajzolhatják" magukból a feszültséget - mesélte el Petke Zsolt, az Intézet Addiktológiai Osztályának főorvosa. Műsorunk utolsó részében pedig Cserép Lászlóval, a  Balatonfüredi Önkormányzat Idegenforgalmi- és Művelődési Osztályának vezetőjével beszélgettünk a közelgő füredi Anna bálról, és a július végétől augusztus végéig tartó "Borhetek" rendezvénysorozatról.  Közben pedig egy kedves Kollégánk, Sere Bence a stúdióban ugyancsak figyelte az internetet, egy netes közvetítés jóvoltából az épp műsorunkkal egy időben zajlott Tour de France kerékpárversenyt. Így annak fejleményeiről is be tudtunk számolni Hallgatóinknak.

A beszélgetéseket hamarosan meg is hallgathatják az érdeklődők itt e blogon.



Remek hármas alakult hát ki így a stúdióban, teljesen spontán, úgy, hogy nem is beszéltünk össze. Remek csapatmunka volt, köszönet a Srácoknak érte!



2015. július 6., hétfő

EGYESÜLJÜNK - AHOGY TUDUNK!

Ma délután a Vakok és Gyengénlátók Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Egyesületének elnöke, Nemes-Nagy Tünde  tisztelte meg jelenlétével a Civil Rádiót.


Tünde születése óta látássérült. 1998-ban, miután gyermekei már közösségbe kerülhettek, elkezdtek óvodába, iskolába járni, ifjú szociális munkásként, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintézőként kezdett dolgozni az akkori Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Szervezeténél. Az ehhez szükséges iskolát ép látók között, integráltan végezte. Szerencsére nem volt nehéz dolga, ugyanis sikerült meggyőzni tanárait és iskolatársait alkalmasságáról. Akkoriban még szinte alig-alig volt elektronikus formában, képernyőolvasó program segítségével elérhető tananyag, így nagy szüksége volt amolyan "mentorra", aki  tulajdonképpen egy barátnője volt. Miután bekerült a megyei Szervezethez, hamar beletanult a szakmába.

Később az Országos Szövetség átalakult. Ahogy Tünde fogalmazott, 2004-es Európai Uniós csatlakozásunkkal az állam gyakorlatilag lemondott a fogyatékossággal élők támogatásáról - és ez sajnos most is így van. Úgy gondolták, hogy alakuljanak regionális egyesületek, és mindenki vegyen részt Európai Uniós pályázatokon, ki-ki oldja meg működését, ahogy tudja. Így jöttek létre a Szövetség regionális Egyesületei.  Beszélgetésünkből sajnos az is kiderült, hogy bár jelenleg is a Nemzeti Foglalkoztatási Hivataltól korábban kapott támogatásnak köszönhetően tudnak foglalkoztatni - vele együtt - hét embert, amelyből 5 megváltozott munkaképességű, 2 pedig ép mentorként dolgozik ott, a NFH-tól kapott bértámogatás 2012. óta nem emelkedik - tehát ezért lehetnek olyan,  megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégek hazánkban, ahol 3 éve nem emelték a megváltozott munkaképességű dolgozók munkabérét. Tünde ugyanakkor hozzá tette, hogy az Országos Szövetségben van olyan munkatárs, aki folyamatosan részt vesz szakmai fórumokon, ahol igyekeznek egyeztetni - ám eddig úgy tűnik, nem sok sikerrel. 

Jó viszont a kapcsolatuk a különféle civil szervezetekkel, mint például a MAgyar Élelmiszerbank Egyesülettel. Jövőbeni terveik között szerepel további pályázati projectekben való részvétel, így például ez év novemberéig egy olyan projectben vesznek részt, melynek köszönhetően az Egyesület saját stúdiójában magyar irodalom érettségi-tételeket olvasnak fel. Igény szerint van lehetőség hangoskönyvek elkészítésére. 

Már a felvételen kívül Tünde megemlítette egy korábbi cikkem, melyet a 4-es metró átadásának napján, 2014. március 28-án péntek délután írtam közösségi portálokon, s talán a blogomban is. Elmondta, hogy ha nem olvasta volna azt a cikket, akkor lehet, hogy nem utazna a 4-es metrón - így azonban annyira megkedvelte, mondván, hogy annyira jól leírtam, "vakos" szempontból, kedvet csináltam hozzá. Így amikor Nyíregyházáról Budapestre jön, akkor a Keleti pályaudvartól a Bikás parkig mindíg a 4-es metróval utazik. Egy ismerőse lakik ugyanis az Etele úton, nem messze a Bikás parktól.


Hogy miről is beszélgettünk az interjúban? - meghallhatják kedves Olvasóim és Hallgatóink július 15-én szerdán este 20 órakor kezdődő "Filagória - A védett közösségi tér" című műsorunkban. 



2015. július 4., szombat

NAGYTÉTÉNYI SÉTA



A Lendület Ifjúsági Klub évek óta rendszeresen szervez ismeretterjesztő kirándulásokat, múzeumlátogatásokat látássérülteknek Obenausz Tamás vezetésével.



Jócskán benne vagyunk a nyárban. Július első hétvégéjén igazi trópusi  hőhullám érte el egész Közép-Európát, így Magyarországot is. Így kimondottan jól is esett egy kis séta az Iparművészeti Múzeum fennhatósága alá tartozó Nagytétényi Kastélyban.

A Lendület által szervezett túrák találkozóhelye mindig valamely, látássérült emberek számára rend szerint akadálymentes, jól bejárható helyen szokott lenni. Ma sem volt ez másképp, ma délelőtt 9:25-re a 2-es metró Déli pályaudvari végállomásához hirdették a találkozót. Az eredeti terv ugyanis az volt, hogy onnan vonattal megyünk Nagytéténybe. Azonban végül egy 9:45-kor induló vonattal mentünk, amely Kelenföld és Budafok után legközelebb   Diósdon állt meg, így Kelenföldig mentünk vele, majd átszállással egy másik vonattal jutottunk el a Kastélyparkba, ahol már várt minket egy kedves hölgy, a túravezető, aki bő két és fél órás 
múzeumlátogatásunk  során végig segítségünkre volt, és kimerítő tárlatvezetést tartott.


Tétény a római Campona tábor-erőd helyén épült. Nevét valószínűleg a honfoglalás kori Tétény vezérről nyerte. Tétény a vezérek második nemzedékéből való, akinek itt lehetett téli szállása és aki Szabolcs vezér idején a Duna Tétény feletti, a kendét megillető partszakaszát birtokolta felfelé, egészen a Fertő-tó melletti Tétény (Moson megye) nyári szállásig. A 13. században a település a tétényi nemesek birtoka volt, akik a megyei közéletben is részt vettek. Az 1270-es évektől a Héder nemzetség birtoka. A Héder nemzetségbeli Henrikfiak a fövenyi (bökénysomlói) csata után a gyermek IV. Lászlóval ide vonultak vissza. 1279. július 25. körül itt országgyűlést is tartottak a kun kérdésben. Itt adott ki oklevelet Héder nemzetségbeli János nádor és Gergely hercegi étekhordó mester, és 1309-ben itt tett hűségesküt Károly Róbert királynak Henrik bán fia Henrik Gentilis legátus előtt. Ezen adatok valószínűsítik azt, hogy a Héder nemzetségbelieknek itt udvarháza vagy kastélya állhatott. Már a 14. században is voltak budai polgár birtokosai.  A 15. század elejétől mezőváros. A 16. században Enyingi Török Imre, Sárkány Ambrus és Szakács Mihály tulajdonában voltak. A mai kastély egy középkori vár helyére épült, és a templomának is vannak középkori részletei. Tétény lakói között voltak szlávok, akik a rév melletti Tót utcánál laktak. Az itt szereplő Cetherth teleknév utal származásukra. Tétény több utcája ismert, telkei erősen elaprózottak voltak. Mint mezővárosnak a jelentőségét mutatja, hogy kőművesek lakták, voltak mészárszékei, a határában rétek, szőlők, halászóhelyek és malmok. Mivel erdejük nem volt, Törökbálint erdejét használták egy királyi engedéllyel. A késő középkori Tétény lakóinak nagy része már magyar volt, sok iparos volt köztük. Tétény fejlődését az is elősegítette, hogy az első napi pihenőhely volt a Budáról kivezető főút mellett. A törökök kiűzése után rövid időre elnéptelenedett és a 18. században – főleg németekkel – újratelepítették. 1949. december 31-ig önálló település volt, ekkor Budapesthez csatolták. Azóta Budatéténnyel valamint Budafok nagy részével a XXII. kerületet alkotja.


Az eredetileg római katonai tábor helyén lévő területen álló kastélynak több gazdája is volt a történelem során. S ahogy a kastély  története is meglehetősen színes, úgy a kastély látogatható részében (mert hogy a három épületszárnyból 2 volt látogatható) lévő szobák is különböző korok stílusaiba engedte bepillantani a látogatót.  Kezdve a reneszánsztól a kagylóhéj formájú mintázatáról felismerhető neobarokkon át a legújabb stílusú bútorokig, kályhákig, fali kárpitoktól kezdve az álló órákig különféle lakberendezési formákkal találkozhattunk. 



A kimerítő túra után megpihentünk a kastély kertjében, közben pedig  egy csoportkép is készült rólunk a kertben lévő  Kenthaur szobornál.  A Kelenföldi Pályaudvar irányába 14:27-kor induló vonattal jöttünk vissza, majd Kelenföldön a társaság egy része a 4-es metróval  folytatta haza útját, mi pedig néhányan a 49-es villamossal jöttünk át a pesti oldalra, az Astoria irányába.





Köszönet Obenausz Tamás barátunknak a remek szervezésért, illetve a Kastélymúzeum személyzetének  a szívélyes fogadtatásért!

Legközelebb a tervek szerint a Rádiótörténeti Múzeumot látogatjuk meg. E séta szervezésében én is szívesen részt vállalok.






2015. július 2., csütörtök

CIVIL MINTA - CIVIL PÉLDAKÉPEK


Kedves Érdeklődők!


"Filagória - A védett közösségi tér" című műsorunk 2015. július 1-i adását itt hallgathatja meg.

Bízom abban, hogy elnyeri tetszését, és a műsorban bemutatott emberek, civil szervezetek önzetlen tevékenysége mindnyájunk számára tanulságul szolgál.



LESEK - SEMMIVÉ VÁLNAK AZ AKADÁLYOK

LESEK - SEMMIVÉ VÁLNAK AZ AKADÁLYOK A LESEK - Látássérült Emberek Segédeszköz-konferenciája 2013-ban került először megrendezésre a Vakok é...