Stratégiai
megállapodást kötött a Senheiser Audio Technika KFT és a Pesti Magyar
Színház. Ennek lényege, hogy hazánkban elsőként kerül bevezetésre egy
olyan speciális mobilapplikáció, melynek segítségével látássérültek
audionarráció segítségével teljes körűen képesek lesznek magukévá tenni
színházi előadásokat.
A
színház elsőként a nagyszínpadi előadásait kívánja audionarrációval
ellátni, de a későbbiekben stúdióelőadásaik narrálását is tervezi. Tóth
Cecília audionarrátor, az AKKU (Akadálymentes Kultúra Csoport)
munkatársa, e program egyik megvalósítója. 2014-ben a Fogyatékos
Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány és a Színművészeti Egyetem
közös képzésén szerzett audionarrátori képesítést. Az empátia és az
érthető beszéd egyaránt nagyon fontos, továbbá az is, hogy a narrátor
ismerje meg a darab teljes szövegét – így a próbákon is részt kell
vennie. Ugyanakkor fontos a spontaneitás, hiszen az élő előadás lényege,
hogy az előadás minden alkalommal tartogat meglepetéseket, amikor a
színészek rögtönöznek – ehhez pedig a narrátornak is alkalmazkodnia
kell.
Zalán
János, a Pesti Magyar Színház direktora elmondta: Voltak olyan magyar
színházak, amelyek kísérleti jelleggel már próbálkoztak
audionarrációval. A Pesti Magyar Színház azonban abban mindenképp első,
hogy egy kimondottan e célra kidolgozott mobilapplikáció segítségével
teszi lehetővé ezt, anélkül, hogy a nézőtéren helyet foglaló, a
narrációt nem igénylő nézőt ne zavarja a narrálás, ezáltal a
látássérültek integráltan tudjanak éplátókkal együtt helyet foglalni a
nézőtéren. Fontosnak tartja az empátiát, illetve az együttműködést, így
azt is,hogy az előadás elején tájékoztassák a nézőket arról, hogy az
előadás audionarrációval ellátott, tehát, pl. hogy ha valaki meglátja,
hogy a másik ember fülhallgatóval okostelefont használ, ne szóljon rá,
hogy kapcsolja ki a telefonját, hiszen az érintettnek épp az
audionarráció miatt van szüksége az eszközre. Emellett fontos az is,
hogy ne gerjedjenek össze a fülhallgatók, ne legyen túl hanngos az
audionarráció, amely így zavarhatja a narrációt nem igénylő nézőt – ezek
mind-mind konfliktusforrások lehetnek, a direktor éppen ezért fontosnak
tartja az információcserét, a megfelelő tájékoztatást, a
szocializációt, azt, hogy az éplátókat is és a látássérülteket is
egyaránt szocializálni kell.
A
színház első, audionarrált előadása a Harisnyás Pippi című
gyerekelőadás, mely előadásnak a premierje eredetileg 2015. márciusában
volt, akkor még audionarráció nélkül. Az audionarrációval ellátott
változatának bemutatójára ősszel kerül sor. A színház várja az
érintetteket. A direktor elmondta, hogy nyitottak az érintettek
észrevételeire, éppen ezért nem csak a Senheiserrel, hanem a Magyar
Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével is együttműködnek. Hiszen
színházba járni jó, de csak úgy, ha az élmény közös és pozitív.
Tóth
Cecília és Zalán János fenti témával kapcsolatban mesélt Rádiónknak –
én pedig felajánlottam, hogy a Civil Rádió szívesen lesz a színház
médiapartnere e témában. A ma készült riportot július 24-én pénteken 13
órakor kezdődő "Handycap" című magazinunkban hallhatják a színház
kedvelő érdeklődők Budapesten az FM 98 MHz-en, vagy a világhálón a http://www.civilradio.hu:8000 címen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése